Tegyetek tanítvánnyá

De a fődolog tehát az, hogy az Atya és a Fiú közös céljában, akaratában egyáltalán részt vállalok-e a szívemben? Mert így nemcsak egy nagy ígéretet, hanem egy nagy feladatot is ajándékba kapunk most, újév napján. Valahogy úgy, ahogy Jézus a világ végezete mellett figyel és tud a mindennapokról, úgy mi, az egyéni, a speciális életfeladataink […]

Olvasson tovább

Hódolás

Kálvin azt mondta egy helyen, hogy aki le tud térdelni Isten előtt, azt soha senki és semmi ebben a világban nem tudja térdre kényszeríteni. Hát gyertek, hódoljunk az egek királyának! dr. Szabó István 2018. december 25. karácsony Lekció: János evangéliuma 4. rész 21-24. versei Imádkozzunk! Köszönjük mennyei Atyánk a mi Urunk Jézus Krisztusunk által, hogy […]

Olvasson tovább

Nem mert, hanem hogy

Ám: ha Isten arra várt volna, mint mi, hogy legalább karácsonykor, legalább akkor, amikor elküldi a Fiát, amikor közénk adja a Fiát, végre legyen egy kis békesség és nyugalom, akkor soha nem lett volna karácsony! De Isten nem azért adta Jézus Krisztust, az inkarnációt, a megtestesülést, mert végre volt valamiféle béke, valami szusszanásnyi békésebb idő! […]

Olvasson tovább

Érettem is

Vegyétek fel a Lélek kardját, mondja az apostol. Tehát nem azt mondja, hogy vegyétek el a Lélektől a kardot. (No, add már ide!) Hanem ellenkezőleg: a Lélek kardja a te kardod, az igazi kard, amivel igaz küzdelmet lehet folytatni, s amely által egyszerre lelepleződik mindenki és mi magunk is, és ugyanakkor föltárul Isten üdvözítő ígérete […]

Olvasson tovább

Üdvösség

Úgy kell becsületesnek lennünk, hogy azt tapasztaljuk, folyamatosan becstelenül bánnak velünk, sőt elbánnak velünk. Úgy kell az igazságot képviselni, hogy folyamatosan mindent hazudtolnak. Ma a legmagasabb árfolyamon a mindennek a kétségbevonása áll, miközben – szörnyű paradoxon – borzalmas hiszékenységben vergődnek az emberek. Úgy kell hinni, hogy ma a babona a sikerágazat. Úgy kell üdvösséget remélni, […]

Olvasson tovább

Ezek révén formálták a római katonák a testudo-t, a teknőcöt. Ez a “teknőc” azt jelentette, hogy állt elől nyolc vagy tíz római katona, leállították a földre a pajzsukat, letérdeltek mögé, aztán a második és harmadik sorban állók egymás és a többi feje fölé emelték a pajzsot. Így sem elölről, sem felülről, sem oldalról nem érte […]

Olvasson tovább

Ami készen van

Az erős és vastag talpú katonai csizma, amit valami fűzővel erősítettek a katonák a lábukra – nélkülözhetetlen volt a küzdelemhez, mert nem jól fűtött tornateremben valami kényelmes tatamin vívták a harcot, hanem erdőn, mezőn, iszaposon. Akinek egy kis tüske belement a talpába, az egy tapodtat sem ment tovább, és vége is volt. dr. Szabó István […]

Olvasson tovább

Döntések és tények

Ezek az áldások pedig döntések és tények. Jó részük a múlthoz tartozik, a múltban történt, ezért biztonságosan megváltozhatatlan. Az Isten a Szentírásban a múltat soha nem változtatja meg! A Mindenható, az oly sok csodát tevő Isten a Szentírásban a jelent sokszor megváltoztatja, jobb vagy olykor rosszabb irányba fordítja, a jövőt is függővé teszi az ember […]

Olvasson tovább

Álljatok meg!

Nagyon szeretem a kardozós filmeket. S mindig csodálkozom, hogy ezekben a történetekben a hősök állandóan harcdíszben járnak. Hiszen tudjuk, hogy a régi hadifelszerelés komoly súlyt jelentett. Ám a királyok, lovagok, katonák csak jönnek-mennek, kezükben a kard, rajtuk a mellvéd, vállukon a pajzs, fejükön a sisak (kivéve a főszereplőket, mert akkor nem értenénk, mit beszélnek és […]

Olvasson tovább

Békéltetés

Abigél, egy ószövetségi hősnő, a sok kevésbé bátor asszony között? Ennyi lenne pusztán Abigél és története? Megszégyenítő példaadás, mi mindent lehet tenni még akkor is, amikor már minden visszafordíthatatlannak tűnik? A békességszerző Abigélről szól ez csupán? Vagy valami többről? Ablonczy Kálmán 2018. október 14. Lekció: Sámuel első könyve 25. része Textus: “Mindez pedig Istentől van, […]

Olvasson tovább