Első nap

Törvény, hogy a nagy folyó mindig lomha, Hogy nyáron a tücsöknek semmi gondja, Hogy a felhők mindig magasan szállnak, És hogy mindenki meghalhat vasárnap. (Horváth Imre) Mit akart a költő mondani? Talán, hogy hiába ünnep a vasárnap, hiába készül a tyúkhúsleves meg a rántott hús, hiába jön össze a család, hiába megyünk el délután a […]

Olvasson tovább

Szívmosás

Tudom, a farizeusoktól illik elhatárolódni. Mégiscsak kell nekünk valaki, aki gyengébben áll a hit dolgában, mint mi a magunk döcögő, sok-sok bukdácsolással teli kereszténységükben! Nehogy már mi legyünk mindig az utolsók a versenyben, nehogy már folyton nekünk kelljen a tornasor végére állni! Nem szeretjük mi azt hallani, hogy a mester átengedett bennünket a tanítványság vizsgáján, […]

Olvasson tovább

A démoni hatalommal, a légióval úgy, ahogy elboldogulunk, ugye. Megpróbáljuk újra meg újra megbilincselni a megszállottat. Előbb-utóbb csak kimódoljuk, hogyan tegyünk rá béklyót. Vagy elkülönítjük. Kijelöljük a helyét kint a sírok között, és jó előre figyelmeztetjük az arra járókat, hogy vigyázzanak, messze kerüljék azt a vidéket, és mi se megyünk arra. Ekként van egy terep, […]

Olvasson tovább

Magunktól lemondunk arról, hogy részt vegünk a közösség ügyeiben, nem vállalunk megbízatást, tisztséget, hanem elvonulunk a privát szférába, egy kis kuckóba, egy hétvégi házba, a család bensőséges közösségébe, valamiféle egyéni magánfoglalatosságba. Vajon, miért olyan magasak és átláthatatlanok a magyar emberek kerítései? Mert ami a kerítésemen belül van, az az én privát szférám. Még az utcán […]

Olvasson tovább

Bűnbocsánat

Jézus a bűnbocsátó hatalommal bizonyítja, hogy benne Isten járt közöttünk! Hiszen annyi fenyegető, rettegő félelmet keltő módon is bizonyíthatta volna, hogy ki ő! Ha még az egészségeseket is betegséggel verte volna meg, leleplezve a vétkeiket. Ha nem vihart csendesít, hanem vihart kelt. Ha valami égzengető jelet ad, ahogyan a farizeusok ezt újra és újra követelték […]

Olvasson tovább

Jézus soha senkit nem vont fenyíték alá. Így gondoljuk mi. Így szeretjük gondolni. Az evangélista mást mond. És ha igazán át akarod élni, hogy a feltámadott dicsőségének köze van ehhez az életedhez, engedj most ennek a kemény szónak: Jézus megszidta a tanítványokat! Bogárdi Szabó István 2023.április 9. húsvét Textus: „Végül a tizenegynek jelent meg, amikor […]

Olvasson tovább

Megtiltotta?

Miféle helyzet az, amikor nem mondhatjuk el a jót? Tele vagyunk panasszal, mert a közösségi médiumok világa elfajzott. Hömpölyög a maxima cloaca, tódulnak ránk a rossz hírek, eláraszt a rossz, a vilifikáció, a rágalmazás, a trollkodás, a virtuális megsemmisítés. Hát nem folyton így sóhajtozunk: legyen már végre egy jó hír!? Nos, itt van! Meggyógyult egy […]

Olvasson tovább

A királyok rekvirálnak! És nem egy szamárcsikót, hanem az egész falut, a várost, az embereket, életeket vesznek egycsapásra birtokba. Nem kérnek, mert nem ismerik ezt a szót: szükség. De Jézus elkérte… Bogárdi Szabó István 2021. március 28. virágvasárnap (online) Lekció: 13. zsoltár Imádkozzunk: Imádkozzunk: Hadd csatlakozzunk ma, Mennyei Atyánk, azokhoz, kik a világ kezdetétől fogva […]

Olvasson tovább

Isten Jézusról

Isten itt már másodszor mondja azt a legszebbet és legfontosabbat a Fiáról, amit egy apa a fiáról vagy a lányáról, a gyermekéről egyáltalán mondhat! Azt mondja: Ez az én szeretett fiam! Azzal, hogy Isten kétszer is ilyen csodaszerű körülmények között beszél arról, hogy mennyire szereti a Fiát, példát mutat minden szülőnek. Anyának és apának. Nem […]

Olvasson tovább

Ha egymástól el is választ most a veszedelem, Krisztustól semmi el nem választ. Elhengeríttetett a kő. Mert Krisztus feltámadott. És a feltámadott Krisztus hatalma betölt mennyet és földet! Eljut majd a bezárkózott tanítványokhoz is. dr. Szabó István 2020. április 12. húsvét Textus: „Kicsoda hengeríti el nékünk a követ?” (Márk evangéliuma 16. rész 3. verse) Szeretett […]

Olvasson tovább