Sokat hallani a hibrid hadviselésről. Az ördög is hibrid hadviseléssel támad, egyszerre mindenütt és mindennel: tengeralattjáróval és repülővel, informatikával, mesterséges intelligenciával, hátországi felforgatással. Nem úgy támad, csak úgy fejjel neki a falnak, mint Botond a buzogánnyal, hátha beszakad a kapu! Mindenféle módon támad. Bogárdi Szabó István 2024. április 21. Textus: „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az […]
A Szentírásban a szív kissé mást jelent, mint a mi számunkra, tudniillik az akarat központja is. Azaz megbocsátani hát mégis akarat, döntés kérdése elsősorban! Ha a szív mai értelmét vesszük, akkor a megbocsátásban könnyen arra várunk, hogy előbb a rossz érzéseink szűnjenek meg, a görcsök múljanak el, tűnjenek el, és akkor kimondhatjuk, hogy igen, megbocsátottam. […]
Annyira kicsi, hogy még a tornasor végére sem állítanak oda. Aki volt kicsi, tudja mit mondok. Az osztályban én voltam a legkisebb: volt fiú, aki kétszer akkora volt, mint én, de azért a tornasor végére odaállítottak. Betlehem, te annyira jelentéktelen vagy, hogy a sor végére sem állítalak oda. De belőled származik Krisztus! dr. Szabó István […]
Vegyétek fel a Lélek kardját, mondja az apostol. Tehát nem azt mondja, hogy vegyétek el a Lélektől a kardot. (No, add már ide!) Hanem ellenkezőleg: a Lélek kardja a te kardod, az igazi kard, amivel igaz küzdelmet lehet folytatni, s amely által egyszerre lelepleződik mindenki és mi magunk is, és ugyanakkor föltárul Isten üdvözítő ígérete […]
Úgy kell becsületesnek lennünk, hogy azt tapasztaljuk, folyamatosan becstelenül bánnak velünk, sőt elbánnak velünk. Úgy kell az igazságot képviselni, hogy folyamatosan mindent hazudtolnak. Ma a legmagasabb árfolyamon a mindennek a kétségbevonása áll, miközben – szörnyű paradoxon – borzalmas hiszékenységben vergődnek az emberek. Úgy kell hinni, hogy ma a babona a sikerágazat. Úgy kell üdvösséget remélni, […]
Ezek révén formálták a római katonák a testudo-t, a teknőcöt. Ez a „teknőc” azt jelentette, hogy állt elől nyolc vagy tíz római katona, leállították a földre a pajzsukat, letérdeltek mögé, aztán a második és harmadik sorban állók egymás és a többi feje fölé emelték a pajzsot. Így sem elölről, sem felülről, sem oldalról nem érte […]
Az erős és vastag talpú katonai csizma, amit valami fűzővel erősítettek a katonák a lábukra – nélkülözhetetlen volt a küzdelemhez, mert nem jól fűtött tornateremben valami kényelmes tatamin vívták a harcot, hanem erdőn, mezőn, iszaposon. Akinek egy kis tüske belement a talpába, az egy tapodtat sem ment tovább, és vége is volt. dr. Szabó István […]
Ezek az áldások pedig döntések és tények. Jó részük a múlthoz tartozik, a múltban történt, ezért biztonságosan megváltozhatatlan. Az Isten a Szentírásban a múltat soha nem változtatja meg! A Mindenható, az oly sok csodát tevő Isten a Szentírásban a jelent sokszor megváltoztatja, jobb vagy olykor rosszabb irányba fordítja, a jövőt is függővé teszi az ember […]
Nagyon szeretem a kardozós filmeket. S mindig csodálkozom, hogy ezekben a történetekben a hősök állandóan harcdíszben járnak. Hiszen tudjuk, hogy a régi hadifelszerelés komoly súlyt jelentett. Ám a királyok, lovagok, katonák csak jönnek-mennek, kezükben a kard, rajtuk a mellvéd, vállukon a pajzs, fejükön a sisak (kivéve a főszereplőket, mert akkor nem értenénk, mit beszélnek és […]
Mint a mesében, amikor a farkas kérezkedik a malachoz: csak a hátsó lábam engedd be, csak a másikat, csak a fülemet ? így kérezkedik be a gonosz az életünkbe. Mindegyre. Manapság így beszél: hát nem szeretsz? Hát a keresztyének nem szeretnek mindenkit? dr. Szabó István 2016. szeptember 11. Lekció: 149. zsoltár Imádkozzunk! Mi is dicséretmondásra […]
- 1
- 2