Ki ne ismerné közülünk azt, amikor se éjjelünk, se nappalunk, amikor zakatol a szívünk, amikor ugyanaz a hang, ugyanaz a mondat gyötör bennünket visszatérő módon, keserű órában, bánatban, panaszban, betegségben, gyászban, vereségben, szinte mindenféle élethelyzetben. A feldúlt lélek, olyan, mint a zajongó város, csillapíthatatlan a zaja, vagy olyan, mint a tenger zúgása, bármilyen magas is […]
Mi lett azokkal a testvéreinkkel, a gyermekeinkkel, a szeretteinkkel, akik Isten szövetséges népében voltak, származásuk, nevelkedésük szerint, de – egyelőre úgy tűnik – elfordultak Istentől és maguk mögött hagyták a hitet? Lovas András 2022. május 8. Lekció: Mózes első könyve 17. rész 1-22. versei Textus: „Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek […]
Amikor kamasz koromban Budapesten át kellett utazni, csak álltam tétován az Astoria aluljárójában, ahonnan hatfelé lehet fölmenni a felszínre! Csak álltam ott, mint egy árva madár, melyik lépcsőn kell itt felmenni? Büszke gyerek is voltam, s azt mondtam magamban: nem kérdezek meg senkit. Így aztán öt lépcsőn is fölmentem, mire rájöttem, hogy a hatodik lenne […]
Dietrich Bonhoeffer, a német mártír teológus jegyezte meg, hogy Jézus Krisztus a szent város falain kívül halt meg, vagyis hagyta magát kiszorítani az élet általunk vélt középpontjából. Hagyta magát e világban perifériára szorítani, de nem pusztán azért, hogy megmutassa a szolidaritását a peremre szorítottakkal, a nélkülözőkkel, a nincstelenekkel, a jogfosztottakkal, a nyomorult emberrel, hanem mert […]
A törvény nem ismerete nem ment föl a törvény hatálya alól. Erre diákkoromból van tapasztalatom, amikor az Egyesült Államokba kerültem ösztöndíjasként. A vízumkérelem beadásakor aláírtam egy formulát is, miszerint ismerem és meg fogom tartani az Egyesült Államok és különösen Illinois állam minden törvényét, szabályrendeletét. Ez feltétele volt annak, hogy vízumot kapjak. Aztán megérkezvén mindjárt az […]
Van kompetencia-csapda is. Ezen azt a magabiztosságot értik, ami csődbe viszi az elbizakodott embert. Azt mondja a feleség a férjének: édesem, meglazult a bútor lába, légy szíves, igazítsd meg. Hm, mondja a férj, már százszor csináltam ilyet, értek hozzá, kompetens vagyok, veszem a szerszámokat, hipp-hopp, kész is minden! Aztán, látjuk, igyekszik, de nem jut egyről-kettőre. […]
Elsőre talán magától értetődőnek tűnik, hogy az elzátrság miatti felfokozott vágy ez, mint amikor régi barátok mondják, hogy olyan jó lenne végre összefutni, és beszélgetni az élet nagy dolgairól! De Pál nem kifejezetten ezt írja, szavai valami mást tükröznek. Ablonczy Tamás 2020. augusztus 9. Lekció: Királyok második könyve 5. fejezet 1-15. versei Textus: „Először is […]
Mégis ott van a divinum passivum: megakadályoztattam. Mi több, eltiltattam. A Lélek tiltott el. A Szentlélek? Hát nem a Lélek adta a szívembe az ihletet, és nem a Lélek adta hozzá a kegyelmi ajándékot, és nem a Lélek szülte meg bennem az útitervet? És mégis a Lélek tiltott el? Igen, mert nem mész, hanem vitetsz. […]
Hajoljatok el azoktól, akik botránkozást támasztanak! Mint amikor valaki elhajol egy ütés elől. Elhajolni, ez az a mozdulat, amikor nem keresem az ütközést, hanem elhúzódom, ha rám támadnak; vagy még inkább: rá akarnak venni valamire, de én félrehúzódom. És bizony, lelki és sokszor fizikai értelemben is tesz az ember ilyen mozdulatot, elhajol, elhúzódik, hogy ne […]
Amerikában voltam ösztöndíjas és egy magyar gyülekezetben voltam vendég, ahol elszállásoltak egy ottani magyar származású családnál, vasgyári munkások voltak. Igen kedves, rendes emberek, harmadik generációs magyarok, akik már keverték az angolt meg a magyart, illetve az angol szavakat magyarul ragozták. Nos, vasárnap reggel mondja a házigazda: itt az ideje, hogy induljunk istenszolgálatra! Istenszolgálatra? Kissé megzavarodtam […]