Kő kövön

Aki ismerte a szent írásokat, és Jézus ismerte, az a történelmet úgy ismerte, ahogyan azt Isten látja: minden külső esemény, sorsfordulat azzal függött össze, abból fakadt, hogy engedelmeskedett-e ez a nép Isten szavának vagy nem. Jézus gondolkodásában nyoma sincs annak, ami nekünk természetes, pedig valójában egy nagy hasadás, egy mesterséges hasadtság, hogy van a történelem […]

Olvasson tovább

Várakozók

Eltelt az első őrjárás. Hol van az én uram? Hova lett az én uram? Lagziba ment. Eltelt a második őrjárás. Hol van az én uram? Jól érzi magát a lakodalomban. Eltelt a harmadik őrjárás. Az egész éjszaka virrasztanak, a gazdát várva, hogy amikor hazaérkezik, mindent rendben találjon. És ha megérkezett, rögtön azt kérdezhessék tőle: mit […]

Olvasson tovább

A tűz világánál

Vajon előre elrendelt volt-e Péter kudarca, tagadása? Hiszen ha Jézus előre megmondta, mégpedig konkrét jelhez kötve, a kakas megszólalásához kötve, hogy háromszor megtagadsz engem, volt-e esélye Péternek másként dönteni? Nem azért tagadta-e meg Jézust, mert így volt megírva, így volt kimondva? Hiszen, ha elég bátornak bizonyul, amikor háromszor is megkérdezik, szégyent vall Jézus, Jézus prófétai […]

Olvasson tovább

Mint gyermek

Milyen érdekes a mi korunk! Mindent a gyermekért! – ez a civilizációs eszme, a gyermek evidens! – az oktatásban, egészségügyben, mindenben. Vagy mégsem? Egy internetes keresőbe beírtam angolul ezt a kifejezést: hotel no kids (gyermek nélküli szállodák). Egymillió kétszázezer találat jött nyomban. Számtalan hotel kínálgatja így magát. Tényleg minden a gyermek? Hiszen a vendéglátóiparban a […]

Olvasson tovább

A rendszerváltás után megjelent egy új magyar értelmező szótár, s mindenki dobhatta ki a régit, ami a kommunizmus idején jelent meg. Én azonban megtartottam és olykor összehasonlítom az értelmezéseket. Igen mókás dolog, hogy például a kommunizmus idején kiadott szótárban mit jelentett az a szó, hogy paraszt. Ma már nevetünk az ideologikus meghatározásokon. Igen, tudom, az […]

Olvasson tovább

Egyszer kórházba kellett mennem, felülvizsgálatra. Utána ültem kint a folyosón, vártam, hogy kijöjjön a doktor és kiadja a papírt. A gyógyultak megerősítésének komótos rítusa ez. De most hirtelen kivágódott az egyik ajtó, aztán a másik ajtó, és két-három orvos, meg az asszisztencia sietős léptekkel indult a folyosó vége felé a sürgősségi osztályra. Valahol nagy baleset […]

Olvasson tovább

A mi korunk szívesen érdemesíti a hatalmasok bírálóit így: próféta vagy profetikus. Prófétának elég egy igazmondó, bátor vagy kevésbé bátor ember, aki kimondja-odavágja, hogy baj van a hatalommal, tisztátalan dolgok mennek a politikában, süllyed a társadalom! Ilyet hallva máris kiáltunk: milyen profetikus, milyen bátor! Lásd, ő meg meri mondani! Bezzeg mi, földi halandócskák, behúzzuk fülünk-farkunk, […]

Olvasson tovább

Csak egy szót

Elkezdték Jézust figyelni, és ólálkodtak körülötte. Úgy lehetne ezt visszaadni az eredeti szó értelmében, hogy hajszát indítottak Jézus ellen. Mint amikor a vadászok kimennek az erdőbe, eleresztik a vadászkutyákat, hogy azok fölhajtsák nekik a sűrűben rejtőző vadat. Ólálkodtak, lesben álltak, félrehúzódtak, mintha ott se lennének. Bogárdi Szabó István 2023. január 15. Textus: „Mikor pedig ezeket […]

Olvasson tovább

Istenben nagyon sokan hisznek. Az üdvösségben csak töredéknyien. És ezt olykor magunkon is észrevesszük. A keresztyén életben döntő módon az instant érdekel bennünket, vagyis az, aminek itt és most mutatkozik a közvetlen hatása. Bogárdi Szabó István 2023. január 8. Textus: „És íme, egy törvénytudó felkelt, kísértve őt, ezt mondta: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök […]

Olvasson tovább

Vízválasztó

Hátha eszünkbe jut, hogyan kell csodát cselekedni. Csak hadd vitatkozzunk, itt lent a völgyben. És forduljanak csak szembe a népek velünk, a tanítványokkal, és kérjék csak számon rajtunk az isteni ország jó hírét, a szeretet nagy munkáit! Így is van ez, hiszen egyre gyakrabban és erőteljesebben kérik számon ma a hitünket, a csodákat, a nagyszerű […]

Olvasson tovább