Királyok titkos élete

A születés körülményei minden ember életében meghatározóak. Időre érkezett valaki vagy a vártnál korábban, esetleg túlhordva? Szülőcsatornán kellett átverekednie magát, vagy császármetszássel segítették világra, esetleg oxigénhiány is kialakult? Az orvosok az Apgar-értékkel még pontozzák is az újszülött egészségességét. Egy későbbi uralkodó esetében pedig még politikailag is érdekesek mindezek.

Ablonczy Tamás
2020. október 11.
(Gombos Noémi Blanka keresztelője)

Lekció: Máté evangéliuma 1. rész 1-16. versei

Textus: “Ezután megvigasztalta Dávid a feleségét, Betsabét: bement hozzá, és vele hált. Az asszony fiút szült, és Salamonnak nevezték, az ÚR pedig a szeretetébe fogadta őt. Dávid Nátán prófétára bízta őt, aki Jedídjának nevezte az ÚR akarata szerint.” (Sámuel második könyve 12. fejezet 24-25. versei)

Kedves Gyülekezet!

Egy gyermek születéséről olvasunk, a születés körülményei pedig minden ember életében meghatározóak. Mindigis nagyon szerettem, amikor édesanyám mesélte, hogyan várt tűkön ülve édesapámra, hogy fejezze már be a bibliaórát, és indulhassanak a kórházba; hogyan száguldott édesapám az autóval úgy, hogy még a rendőr is megállította, de nem büntette meg; hogyan születtem szinte a lépcsőházban. A lányaim is mindig kérik – főképp a születésnapjukon – hogy meséljük el az ő történetüket – én magam is szívesen emlékszem azokra a pillanatokra, izgalmakra, örömre, büszkeségre. Emlékszem melyikük milyen napszakban született: az éjszaka közepén vagy délelőtt; emlékszem ahogy először felsírtak, meg arra is, ahogyan először kézbe vehettem őket. A ma keresztelt kisgyermeknek is megkérhetnénk a szüleit, biztosan hosszan tudnák mesélni, hogyan érkezett erre a világra.
A születés pillanatai, körülményei sok mindent meghatároznak az ember életében. Időre érkezett valaki vagy a vártnál korábban, esetleg túlhordva? Szülőcsatornán kellett átverekednie magát, vagy császármetszássel segítették világra, esetleg oxigénhiány is kialakult? Az orvosok az Apgar-értékkel még pontozzák is az újszülött egészségességét.
Egy későbbi uralkodó esetében pedig még politikailag is érdekesek mindezek. Egy ókori uralkodónak különösen fontos volt hangsúlyozni, hogy már a születése is istenti eredetű, de legalábbis legitim az igénye a trónra. Az angol trónörökössel, Vilmos herceggel majdnem egyszerre házasodtam, így kicsit úgy érzem, össze is kapcsolódott az életünk – bár ilyet nyilván túlzás állítani -, ezért a vele kapcsolatos híreket nagyobb érdeklődéssel olvasom: meg kell hagyni, az elsőszülöttje körül hatalmas volt a médiafelhajtás, főképp, hogy fiú lett! Az ókori király, Salamon születése viszont éppenhogy nagyon sok fucsaságot tartalmaz.
A gyülekezetünk fiataljaival mostanában Királyok titkos élete címmel tartunk sorozatot, aminek keretében az ószövetségi királyok életéből szemezgetünk egy-egy kevésbé ismert részletet: Hogyan lesz király egy fiatalból? Mi volt a hiba egy végzetes döntésnél? Milyen kompromisszumok vállalhatóak vezetőként? Hogyan mutatja meg Isten a hatalmát? – és még megannyi kérdés, amikre közsen keressük a válaszokat. A lekcióban olvasott hosszú és talán unalmas névsor, nemzetségtáblázat személyei így fokozatosan megelevenednek, közelebb jönnek hozzánk. Salamont tulajdonképpen ki is hagytuk, mert őt általában jobban ismerjük – de az élete kezdetét kevésbé. Talán azért is, mert a későbbi trónutódlás szempontjából kritikus, hogy nem volt elsőszülött. De még a törvényes származása is kétséges: meglehetősen elítélendő, ahogy a szülei megismerkedtek… Szívmelengető, hogy mindezek ellenére azt olvassuk, hogy az Isten szókimondó prófétája, Nátán vállalta a nevelését, sőt: “az Úr a szeretetébe fogadta.” Bátorító, hogy akármilyen a múltunk, a családi hátterünk, Isten a szeretetébe fogad minket is.
De ne kerüljünk ki egy másik nehéz kérdést: mi van a másik, meghalt gyermekkel, Salamon idősebb testvérével, akinek még a nevét sem tudjuk? A bibliai elbeszélés szerint ráadásul a szülei hibája miatt halt meg nagyon fiatalon. Őt nem szerette Isten? Ő nem fontos? Miért alakul az egyik ember élete így, a másiké úgy? Miért történik valakivel jó, a másikkal valami rossz? Miért lesz beteg az egyik, a másik meg marad teljesen egészséges? Miért szenved valaki a mások hibájából, míg más a saját ballépéseit is megússza? Néha a Bibliaát is olyan részrehajlónak érezzük! Nem érjük, hogy Isten hogy gondolkodik, mit akar. A mi nézőpontunkból igazságtalan, érthetetlen, részrehajló, kivételező. Nem minden ilyen kérdésünkre ad választ a Biblia, nem mindent értünk meg.
Azt látjuk, hogy van emberi gonoszság, ami halált okoz, ami büntetésként halált érdemel, és tönkreteszi a család életét is. De Isten ezzel együtt is felvállal minket. Erről tanúskodik a lekcióként olvasott nemzetségtáblázat is, hiszen az Jézus családfája – benne mindazokkal az esendő királyokkal, emberekkel, akik mind hozzánk hasonlóak, még ha királyi életük néhány része számunkra titokzatos is. Jézus felvllalta őket, felvállalt minket, vállalta helyettünk a halálbüntetést is, hogy nekünk életet szerezzen. Egy másik születést vezet be az a nmzetségtáblázat: Isten lett emberré, hogy mi újjászülethessünk. Mert az Úr Isten minket is szeretetébe fogadott!
Ámen.