Nemrégiben egy apró jelenetet láttam, olyat, ami nem is szokott igazán feltűnni és nem is jegyezzük meg. Számomra mégis egy szempillantásban nagyon sok mindent elmondott a karácsony nagy titkából. A villamosmegállóban egy egészen apró kisfiúcska próbált fölszállni a villamosra, de magas volt neki a lépcső, fölfelé nyújtotta a kezét, kapaszkodót keresett. Fönn a villamoson pedig […]
Változást? Igen! De Isten belekérdez: te akarsz megváltozni? Azt hiszem, itt, a zsoltár mögött is vannak isteni viszontkérdések, melyek talán válaszok is. Így kiált a zsoltáros: mikor vigasztalsz meg engem? S Isten visszakérdez: meddig élsz csak magadnak? Mennyi a te szolgád napja? ? kérdezi a zsoltáros. S megkérdezi Isten: hány napot adtál másnak? ? egyet sem? Mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett? ? kérdezi […]
Amikor belenézünk a teremtés tükrébe ? nézz már tükörbe, hogy kijózanodj! ?, akkor ezt mi, keresztyének, éppen ellenkező okkal tesszük, mint amiért általában mondani szoktuk. Általában azért mondjuk: nézz már tükörbe, édesem, nem vagy te szép, nézz már tükörbe, édesem, mit nőtteted itt magadat, semmi kis mitugrász vagy! Nézz már tükörbe, hogy mit akarsz csinálni, […]
Jó az nekünk, hogy Isten megalázott minket? Jó az nekünk, hogy Isten beleenged minket ilyen helyzetekbe? És látszólag magunkra is hagy minket?! Meghagyom, azt jó átélni ? fordítva mondom ? , amit egyszer egy Tom és Jerry rajzfilmben láttam, s nagyon megjegyeztem: a macska üldözi az egeret, s van egy momentum, amikor már közeledik felé, […]
Azért különleges ez, mert a szerelmes ember mindent szokott, csak gondolkozni nem. Aki szerelmes, az szerelmes. Még Isten kapcsán is át szoktuk ezt élni. Ha valaki beleszeret Istenbe, akkor beleszeret Istenbe, akkor nincs sok józan megfontolás, akkor rajongás van. Éppen a mi idézett Lutherünk óvott sokszor a rajongóktól, akikben felforrósodott a lélek meg a szív […]
Gyerekkoromban tartottunk csirkét és nagyon ritkán, mert ez egy ritka genetikai helyzet, volt úgynevezett kopasznyakú csirkénk is, Sárbogárdon csúzi csirkének hívták, kopasz volt a nyaka. Amikor aztán a kiscsibék kezdtek nőni, tollasodni, azt vettük észre, hogy a többi kiscsirke elcsipkedte, elmarta, kiverte maga közül. Szegénykém, magánosan bóklászott az udvaron, mígnem jött édesanyám, megfogta, oda vitte […]
A nyugati ember számára a rosszak rossza a kudarc, míg a keleti ember számára a rosszak rossza a szégyen. Szilágyi Domokosnak, az erdélyi költőnek van egy nagy verse, arról szól, hogy a kórházban agonizál egy öreg bácsi és lecsúszik róla a lepedő, mert tudjuk, hogy az intenzív osztályokon már nem is öltöztetik föl a beteget, […]
Olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyekkel a mai embernek ? sajnálom, hogy így kell mondani! ? nagyon nagy baja van. Az egyik a tanítás, vagy inkább passzív szerkezetben: a taníttatás, a másik pedig a törvény (vagy: bizonyság, parancs, elrendelés, határozat, ahogy mondja ebben a szakaszban). A tanítás a zsoltár szava szerint (ha szó szerint fordítanánk) itt mindjárt […]
Azért csodálatos ez, mert, belefoglalja az ember sokféle igyekezetét, próbálkozását, eltévelyedését, és hogyha ezeket igazán őszintén elmondjuk és végiggondoljuk, előbb-utóbb arra jutunk, hogy legjobb lenne ezeket el sem mondani. Még önmagunknak sem. Általában egy utat szeretnénk elmondani. Mikor fiatalok udvarolnak egymásnak, ők is tudják, nem igazán lehet az egész életüket egy szuszra elmondani. Így mindenki […]
Egyetlen szóval, úgy tudnám a fölsoroltakat összeszedni, egy szóba belefoglalni, ahogy maga a zsoltáros is mondja, a 19. versben: jövevény vagyok. E szó itt, hogy jövevény vagyok, nem azt jelenti, hogy valahonnan valahová kerültem, bolyongok a világban, hanem azt jelenti, amíg e földön élünk, jövevények vagyunk. Mert a mennyei haza vár bennünket Dr. Szabó István […]