Férjezett, 3 gyermek édesanyja
Hittanoktató és holland tanár
Anyai nagymamám révén vagyok református. Egész kicsi koromtól kezdve rendszeresen jártunk a Torockó téri református gyülekezetbe. Már korán magával ragadott a templom ünnepélyes hangulata, az éneklés, a bibliai történetek, aranymondások. Szerettem azt, amikor fölvehettem az egyetlen ünneplő ruhámat, megkaptam a perselypénzt és azt is, amikor a lelkész bácsikat láttam végig sétálni a folyosón. Nagyon fennköltnek láttam őket a palástjukban. Korán bekapcsolódtam a gyülekezeti szolgálatba: már gimnazista koromban, egy kölkedi nyári gyerekhéten való szolgálat után megkért Cseri Kálmán bácsi, hogy tanítsak éneket a konfirmandusoknak. Ugyanakkor nagyon szerettem a természetben lenni. Hallgatni nagymamámat, aki a növények ismeretére tanított. Ott is mindig közel éreztem magam Istenhez.
A Budahegyvidéki Református Egyházközségbe 2000-ben kerültem a férjem révén. A lányom születése után kezdtünk el Zsóri Mónikával gyermekistentiszteleteket tartani az óvodás korosztály számára. Ebben a szolgálatban azóta is folyamatosan részt veszek. Hittanoktatói diplomám megszerzése után három évre Hollandiába költöztünk, ahol négy magyar gyülekezetben is szerveztem programokat.
A célom, hogy a gyülekezetünk vonzáskörzetében élő családokat a gyermekalkalmakon keresztül megszólítva bevonzzuk a templomba. A nyár folyamán három különböző templomban volt alkalmam igét hallgatni. Mindhárom alkalommal ugyanaz az ige hangzott el: „Ezüstöm és aranyam nincsen, hanem, amim van azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj! ” (Ap.Csel. 3,6) Ebben a hitben és elhívásban szeretnék megerősödni. Ezt a Jézust szeretném én is kínálni a gyerekeknek és családoknak.