Unokáim kezét fogva

„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, égnek és földnek teremtőjében”
Vozár Józsefné vagyok, 78 éves, tiszta szívvel vallom, hogy hitem igaz és tiszta.
Amikor életkorom szerint konfirmálnom kellett volna, számomra ez megengedhetetlen volt.
Életem folyamán sok-sok esetben éreztem, hogy nem vagyok egyedül, hanem valaki áll mögöttem. Azt képzeltem a sors keze az!
Teltek-múltak az évek és a családom köréből, főleg a kis unokáim által boldogító üzeneteket kaptam. Hitem erősödött és meggyőződtem, hogy az életem nem sorsszerű, hanem Isten vezérelte!
„Isten szeret” – töltötte el a szívem. „Boldogok, akik teljes szívvel keresik az Urat” (Zsolt 119,2.)
Isten házába unokáim kezét fogva jutottam be és ott melegség töltötte el a szívem. Itthon vagyok – éreztem! És boldogan szolgálok a közösségben.
Számomra elmondhatatlanul jó az az érzés, ami most bennem él: hogy az Úr meghív asztalához.
Rejtett, kitartó várakozásom teljesül ezzel, mert erőt kaptam arra, hogy ilyen idősen bátran és hangosan kimondhassam, hogy „Hiszek egy Istenben!”
Köszönöm Uram nagy-nagy szeretetedet és megbocsátásodat, Ámen!