Graffiti

Ezzel érkeztünk a legfontosabbhoz. Elárulom nektek ugyanis, hogy Isten is nagyon szeret graffitizni! Hova? A szívekbe. Erről nagyon sokszor van szó a Bibliában, hogy Isten a szívekbe akar írni, graffitizni. Akinek a szívébe graffitizik Isten, annak megtisztul a szíve, mit ezé a bénáé. Ez Istennek a takarítási módszere: a szívekbe ír. És tudjátok, mi az, amit Isten a legszívesebben a szívünkbe graffitizik, mi az, amit a legfontosabbnak tart oda beleírni? Hát pontosan az, mint ami a kiásott kapernaumi ház nagy szobájának a belső falára több százszor oda volt írva: Jézus neve!

Sánta Ibolya
2017. szeptember 17. hittanévnyitó

Lekció: Márk evangéliuma 2. rész 1?12. versei

Imádkozzunk! Urunk, Istenünk, köszönjük, hogy arra hívtál és arra is indítottál, hogy itt legyünk a templomban, hogy veled találkozzunk és tőled tanuljunk. Köszönjük, hogy téged nem akadályoz az eső, a szél, semmi, hogy itt legyél és várjál minket. Urunk, Jézus Krisztus, köszönjük, hogy ismerhetünk és szerethetünk téged és mindennel hozzád fordulhatunk. Most azt kérjük, hogy adj szomjúságot Igéd után, amit ma itt majd közöttünk hirdetsz. Ámen.

Textus: „Jézus elhagyta Názáretet, és a Galileai-tó melletti Kapernaumba költözött.” (Máté evangéliuma 4. rész 13. verse)

Kedves Gyerekek!

Újra itt a hittanévnyitó, szeretettel köszöntelek benneteket! Biztatlak benneteket, hogy legközelebb legyetek bátrak előbbre ülni. Kedves Anyukák, Apukák, Nagymamák, Nagypapák, kedves Gyülekezet! Vajon mióta van graffiti? Tudjátok, ez az, amikor falfelületre írnak, rajzolnak nagy színes betűket vagy képeket, ezt ma festékes spray-vel szokták tenni. Mindenki látott ilyet? Aztán a tulajdonosok, akiknek a házfalára ilyet rajzolnak, mérgesek, és azok is, akik szeretik a szép tiszta falfelületeket. Egyébként a graffiti egyszerűen azt jelenti, hogy írás, de a képekre is azt mondjuk, hogy graffiti. Szóval, mióta van vajon ez? Vagy másképp kérdezek: mit gondoltok, Jézus korában volt-e graffiti? Mindenki tippelhet magában, amíg majd válaszolok, de addig ismételjünk.
Tavaly ősszel, az akkori hittan évnyitón a gyerek-istentisztelet középső csoportja hittantermének a nevéről szólt az igehirdetés, Názáret városáról: arról, hogy milyen volt ott az iskola, hogyan jutalmazták a gyerekeket, hogyan éltek akkor a gyerekek, hogyan élt maga Jézus gyerekkorában. Aztán az évzárón, az iskolai év végén az ovis csoport hittanterme nevéről, Betlehemről volt szó, ahol Jézus született. Azt számoltuk meg, hogy hányféle pásztor tartozik Betlehemhez. Ott van mindjárt Dávid király, aki pásztorfiúként kezdte, s aki a mezőn gyönyörű éneket írt az igazi jó pásztorról, Istenről, aki vigyáz rá, ahogy ő vigyáz a juhokra. Aztán a betlehemi mezőn is pásztorok voltak, amikor Jézus született. Ő pedig, amikor felnőtt, azt mondta magáról, hogy én vagyok a Jó Pásztor. Ez már négyféle pásztor. De ott voltak a csillagpásztorok is, a bölcsek, akiknek a csillag-zsebnaptárát, amiben benne van a betlehemi csillagnak is az égen járása, a régészek, a tudós bácsik feltárták, megtalálták a földben. Aztán arról beszéltünk, hogy ma is vannak pásztorok, nemcsak a domboldalon vagy a mezőn, hanem például egy gyülekezetben. De egy osztályban is van, egy családban is van: mindenki lehet pásztor, aki úgy vigyáz a gyerekekre és az emberekre, ahogyan ezt Jézustól látta. Ma pedig a gyerek-istentisztelet legnagyobb csoportja hittantermének a nevéről, Kapernaumról beszélünk, arról a városról, ahova Jézus felnőttkorában költözött.
Közben mindenki tippelhetett, hogy mi a helyzet hát a graffitival, mióta van, és volt-e már Jézus korában? Hát, ha már a régészekről, a tudós bácsikról beszéltünk, akkor elárulom nektek, hogy volt! Jézus nevét is graffitizték, csak nem festék-sprayval, mert az akkor még nem volt, hanem vésővel vagy más éles dologgal, amivel a falba lehetett karcolni. Feltártak a tudósok egy nagy helyiséget, aminek a falába több százszor bele van graffitizve Jézus neve! De Péter neve is, sőt egy halászbárka is. Nálunk az egyik fenti hittanteremben nem halászbárka, hanem Noé bárkája van, de a kettő nagyon hasonlít. És ha most azt kérdezem, vajon hol van Jézus és Péter neve és egy halászbárka együtt a falra graffitizve, akkor szerintem mindenki arra tippel, hogy Kapernaumban. És jól tippel! Van ott egy ház, jó mélyre kellett ásni, de képzeljétek, az egész várost kiásták, hát a falakat úgy ilyen magasan, de van egy ház, amit még jobban sikerült kiásni, van benne egy jó nagy helyiség. Körülbelül akkora, mint az ablaktól így, az orgonáig, meg ettől a faltól, mondjuk a második széksorig, egy jó nagy helyiség, és ennek a falába van beleírva, belegraffitizve Jézus neve. Most pedig mondom azt a kérdést, amit minden ilyen istentiszteleten szoktam és a végén lehet rá válaszolni: hányféle graffitiről fogtok most hallani, és ami ennél fontosabb: melyikről mi a véleményetek? Ezt lehet elmondani a végén. Tehát: hány féle graffitiről lesz szó ? vagy már volt is ? és melyikről mi a véleményetek?
Dehát kik is graffitizték Jézus és Péter nevét annak a háznak a falába és mikor? Jézus feltámadása után, azok, akik hittek benne. Sőt, sokan közülük találkoztak is vele, mert több tanítványa is Kapernaumból való volt. Akkor már bizonyára nagyon örültek, hogy Jézus, amikor felnőtt, pont az ő városukba költözött! Amikor Jézus feltámadt, felment a mennybe, hol is gyülekeztek volna össze a tanítványok, a benne hívők, mint ebbe a házba, amiről több tudós azt mondja, hogy tényleg Jézus korában épült és valószínű, hogy Péternek a háza volt? És még az is lehet, hogy Jézus amikor Kapernaumban tartózkodott, Péteréknél lakott albérletben, tehát ez Jézusnak is a lakóhelye lehetett. Ezért is választottam ma a béna meggyógyításának a történetét, mert nagyon is lehet, hogy pont ennek a háznak a tetejét bontották meg, pont Péter házának a tetejét, amelyet sikerült így feltárni. Jézus pont Péteréknél tanított, bent, ebben a nagy helyiségben; egyébként nagyon kicsi, keskeny szobák voltak az akkori házakban, ez egészen kivételes, hogy ez ilyen nagy helyiség, és ide sokan befértek. De olyan sokan voltak, hogy hiába volt ilyen nagy helyiség, rengetegen kiszorultak az udvarra, ahonnét a lépcső indult fel a háztetőre.
A történetet egyébként biztosan mindenki tanulta már, az előbb fel is olvastuk: van egy béna ember, van négy barátja, akik mindenáron gyógyultan akarják őt látni. Ezért egy nagyon egyszerű hordágyra fektetik, és nagy merészen felviszik ezen a lépcsőn a háztetőre, ahol a könnyű, 70 cm távolságra fektetett gerendák között megbontják az agyaggal, pelyvával, ágakkal kevert tetőt és leeresztik a beteget Jézus elé. Biztosan nem volt könnyű keresztülvergődniük a zsúfolt udvaron, nem volt könnyű ezt az akadályt legyőzni, de még van valami, ami szerintem nagy akadály lehetett, amit le kellett győzniük és le is győzték: hogy mit szól majd Jézus, hogy tanítás közben ? azt olvastuk, hogy épp hirdette az Igét ?, tanítás közben megzavarják? Az előbb a keresztelőnél hallottuk, hogy milyen fontosnak tartja Jézus a tanításait. Nem is azt mondja, hogy tanítás, hanem hogy parancs. Megzavarni abban, hogy ő Isten igéjét hirdeti, megzavarni a parancsok átadásában tetőbontással és gyógyítással?! Nem lehet megvárni, amíg ennek vége, és akkor megkérni a gyógyításra? Hátha Jézus is azt mondja, hogy ez azért túlzás! Melyik fontosabb: a tanítás, az Isten Igéjének a hirdetése, vagy a testi szenvedés, a betegség gyógyítása?
De ennek a bénának a négy barátja már nem egyszer látta, hogy Jézus rengeteg beteget meggyógyított nagyon készségesen. Mert Kapernaum sokszor úgy nézett ki, mintha az ország minden betege ott gyűlt volna össze. Volt ugyanis a közelében egy Hétgyógyforrás nevű hely. Hét gyógyforrás fakadt egymáshoz közel és az egész országból sokan mentek oda betegek, hogy meggyógyuljanak. De Jézus, amikor a betegek keresték őt, sose mondta azt, hogy kedves barátaim, nagyon-nagyon jó lelkiismerettel és szakmai jóváhagyással tudom nektek ajánlani a Hétgyógyforrást ? hanem meggyógyította őket! Azokat is meg tudta gyógyítani, akiknek a hét gyógyforrásból egy se segített. Talán ezt a bénát is elvitték már mind a héthez, de nem használt. Itt már csak Jézus segíthetett!
A négy barát nem is csalódott. Jézus nem küldte őket vissza az udvarra, hogy várják meg a tanítás végét. Nem azért, mintha a gyógyítás fontosabb lenne Jézus szemében, mint a tanítás, hiszen amikor leengedik elé a bénát, nem is azzal kezdi, hogy meggyógyítja. Kiderül a bibliai szövegből, hogy mi az, ami miatt Jézus úgy dönt, hogy abbahagyja a tanítást, és ezzel a béna emberrel foglalkozik. Jézus ?látta a hitüket?. Ez az, ami nagyon fontos Jézusnak! A hit, hogy higgyenek őbenne. Mert van valami, amit csak Jézus tud adni, amit az Atya rábízott. Ezt adta a bénának és a négy barát hitét látva: ?fiam ? azaz gyermekem, pedig lehet, hogy a beteg idősebb volt, mint ő, de ezzel fejezte ki, hogy milyen fontos számára ez a beteg ember ?, fiam, megbocsáttattak neked a te bűneid!? Minden rossz szó, minden csúnya gondolat, minden csúf cselekedet egyszerre eltűnt a béna beteg életéből és szívéből. Jézus megbocsátásától tiszta lett a szíve.
Ezzel érkeztünk a legfontosabbhoz. Elárulom nektek ugyanis, hogy Isten is nagyon szeret graffitizni! Hova? A szívekbe. Erről nagyon sokszor van szó a Bibliában, hogy Isten a szívekbe akar írni, graffitizni. Akinek a szívébe graffitizik Isten, annak megtisztul a szíve, mit ezé a bénáé. Ez Istennek a takarítási módszere: a szívekbe ír. És tudjátok, mi az, amit Isten a legszívesebben a szívünkbe graffitizik, mi az, amit a legfontosabbnak tart oda beleírni? Hát pontosan az, mint ami a kiásott kapernaumi ház nagy szobájának a belső falára több százszor oda volt írva: Jézus neve! Jézus nevét beleírta már Isten ennek a négy barátnak a szívébe, ezért hittek, ezért vitték oda a béna barátjukat, és beleírta Jézus nevét ennek a bénának a szívébe is Isten, amikor megbocsátott neki minden rosszat. Beleírta, belegraffitizta Isten Jézus nevét azoknak a keresztyéneknek is a szívébe, akik aztán a falba is belekarcolták. Mert ez így megy: először a szívbe, aztán a falra, ez volt a sorrend.
Összefirkálni a házfalakat, a vonatokat, a metrókocsik ablakát nem helyes. Akkor Istennek miért szabad graffitizni? A dolgot az dönti el, hogy hova és mit ír valaki. A szívbe írni, Jézus nevét oda beírni a legszebb, amit csak valaki írhat, a legszebb dolog, ami történhet velünk. Vagy akár Péter nevét, a bibliai történeteket beleírni a szívünkbe, ez is a legszebb, ami történhet velünk. Sőt, amíg csak a Biblia lapjaira vannak írva, addig azok csak holt betűk. Attól lesznek élők, hogy Isten a szívünkbe graffitizi. Jézus nevét mindenekelőtt, de mindent, ami a Bibliában van.
Még annyit, hogy az egész feltárt, kiásott Kapernaumot, benne a Jézus nevével teleírt falakat felvették a világörökség javaslati listájára. A világörökségbe csak a legfontosabb, a legszebb, a legértékesebb dolgok kerülhetnek, a szép erdők, források vagy épületek, amiket meg szeretne az emberiség őrizni. Mindenki jól teszi, aki úgy szeretné megőrizni az ő szívében mindazt, amit Isten belegraffitizott, legalább úgy szeretné megőrizni, ahogyan a világörökségben meg akarjuk őrizni a legdrágább, legértékesebb, legszebb dolgokat. Ebben segítsen mindenkinek ebben a tanévben is Isten! Ámen.

Imádkozzunk! Jézus Krisztus, köszönjük, hogy a neved be van írva a szívünkbe, a lelkünkbe. Hogy így járhatunk-kelhetünk az utcán, az iskolában és otthon. És mivel be van írva a neved a szívünkbe, ezért imádkozunk hozzád a tanárokért, a tanítókért, imádkozunk a hittanoktatókért, imádkozunk itt a gyülekezetben a gyerekek között dolgozó munkatársakért! Imádkozunk minden anyáért és apáért, hogy ők is jó hitoktatók legyenek otthon. És imádkozunk a gyerekekért, különösen azokért, akiknek tanulási nehézségeik vannak, vagy bánatot hordoznak a szívükben. Nevedért kérünk, Jézus, hallgass meg! Ámen.

Lejegyezte: Vásárhelyi Péter