Howard Tímea: Az anyaszentegyház  

Gyerekként meg tanulunk írni, olvasni és tudjuk, hogy például a hozott igét két T-vel írjuk. Ahhoz azonban egy tanítóra van szükségünk, hogy értsük a magyarázatot erre a nyelvtani szabályra. Ugyanez a helyzet a bibliával is. Tudjuk önállóan is olvasni, azonban sokkal könnyebb azt értelmezni, ha van egy tanítónk. A konfirmációs órák nem csak szellemi, de lelki megerősítést jelentettek számomra.

 

A konfirmáció gondolata két évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem, amikor a nagylányom konfirmált. Újra éreztem azt a gyermekkori vágyakozást, hogy én is a gyülekezethez tartozzak, és ott állhassak az Úr asztalánál az úrvacsorák alkalmával.

Egy tavalyi komoly baleset csak még inkább megerősítette ezt az érzést, ezért elkezdtem az előkészítőt, ami két nagyon erős felismerést jelentett nekem.

Az egyik, hogy nem kaphatunk mindig mindenre választ azonnal, sőt lehet, hogy a választ földi létünkben soha sem kapjuk meg. Azért nem szabad folyamatosan a miérteket és a racionalitást keresnünk, ehelyett el kell fogadnunk az Úr akaratát és hinni abban, hogy minden a mi fejlődésünket szolgálja.

A második nagyon fontos felismerés a választott témám az anyaszentegyház, ami számomra leginkább gyülekezethez tartozás igényét erősíti.

Amikor a konfirmációs órán elhangzott a kérdés, hogy miért fontos a gyülekezett, egy olyan válasz fogalmazódott meg bennem, amiről korábban nem gondolkodtam. Hiszen ezelőtt úgy képzeltem (valószínűleg sok társammal egyetemben), hogy lehet valaki hívő ember és olvashatja a bibliát, anélkül, hogy rendszeresen templomba járna.

És mégis az ennél a kérdésnél adott válaszomon magam is meglepődtem.

A válaszom így hangzott. Gyerekként meg tanulunk írni, olvasni és tudjuk, hogy például a hozott igét két T-vel írjuk. Ahhoz azonban egy tanítóra van szükségünk, hogy értsük a magyarázatot erre a nyelvtani szabályra.

Ugyanez a helyzet a bibliával is. Tudjuk önállóan is olvasni, azonban sokkal könnyebb azt értelmezni, ha van egy tanítónk. A konfirmációs órák nem csak szellemi, de lelki megerősítést jelentettek számomra.

Most már határozottan érzem a belső igényt arra is, hogy részt vegyek az istentiszteleteken, hogy erősítsen engem a hitemben és lelki táplálékom is legyen.

Kálvin szavaival zárnám szavaimat: ?Akiknek az Isten Atyjuk, azoknak az Egyház anyjuk?, mert az Egyház újjászül, az Ige tiszta erejével táplál, és lelki nagykorúságra nevel.