Mint gyermek

Milyen érdekes a mi korunk! Mindent a gyermekért! – ez a civilizációs eszme, a gyermek evidens! – az oktatásban, egészségügyben, mindenben. Vagy mégsem? Egy internetes keresőbe beírtam angolul ezt a kifejezést: hotel no kids (gyermek nélküli szállodák). Egymillió kétszázezer találat jött nyomban. Számtalan hotel kínálgatja így magát. Tényleg minden a gyermek? Hiszen a vendéglátóiparban a […]

Olvasson tovább

A rendszerváltás után megjelent egy új magyar értelmező szótár, s mindenki dobhatta ki a régit, ami a kommunizmus idején jelent meg. Én azonban megtartottam és olykor összehasonlítom az értelmezéseket. Igen mókás dolog, hogy például a kommunizmus idején kiadott szótárban mit jelentett az a szó, hogy paraszt. Ma már nevetünk az ideologikus meghatározásokon. Igen, tudom, az […]

Olvasson tovább

Egyszer kórházba kellett mennem, felülvizsgálatra. Utána ültem kint a folyosón, vártam, hogy kijöjjön a doktor és kiadja a papírt. A gyógyultak megerősítésének komótos rítusa ez. De most hirtelen kivágódott az egyik ajtó, aztán a másik ajtó, és két-három orvos, meg az asszisztencia sietős léptekkel indult a folyosó vége felé a sürgősségi osztályra. Valahol nagy baleset […]

Olvasson tovább

A mi korunk szívesen érdemesíti a hatalmasok bírálóit így: próféta vagy profetikus. Prófétának elég egy igazmondó, bátor vagy kevésbé bátor ember, aki kimondja-odavágja, hogy baj van a hatalommal, tisztátalan dolgok mennek a politikában, süllyed a társadalom! Ilyet hallva máris kiáltunk: milyen profetikus, milyen bátor! Lásd, ő meg meri mondani! Bezzeg mi, földi halandócskák, behúzzuk fülünk-farkunk, […]

Olvasson tovább

Csak egy szót

Elkezdték Jézust figyelni, és ólálkodtak körülötte. Úgy lehetne ezt visszaadni az eredeti szó értelmében, hogy hajszát indítottak Jézus ellen. Mint amikor a vadászok kimennek az erdőbe, eleresztik a vadászkutyákat, hogy azok fölhajtsák nekik a sűrűben rejtőző vadat. Ólálkodtak, lesben álltak, félrehúzódtak, mintha ott se lennének. Bogárdi Szabó István 2023. január 15. Textus: „Mikor pedig ezeket […]

Olvasson tovább

Istenben nagyon sokan hisznek. Az üdvösségben csak töredéknyien. És ezt olykor magunkon is észrevesszük. A keresztyén életben döntő módon az instant érdekel bennünket, vagyis az, aminek itt és most mutatkozik a közvetlen hatása. Bogárdi Szabó István 2023. január 8. Textus: „És íme, egy törvénytudó felkelt, kísértve őt, ezt mondta: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök […]

Olvasson tovább

Vízválasztó

Hátha eszünkbe jut, hogyan kell csodát cselekedni. Csak hadd vitatkozzunk, itt lent a völgyben. És forduljanak csak szembe a népek velünk, a tanítványokkal, és kérjék csak számon rajtunk az isteni ország jó hírét, a szeretet nagy munkáit! Így is van ez, hiszen egyre gyakrabban és erőteljesebben kérik számon ma a hitünket, a csodákat, a nagyszerű […]

Olvasson tovább

Hol van ő?

Milyen ideges az ember ma is! Ma is mennyi hang mondja a füledbe, hogy hosszú az út Betlehemig, minek odáig elmenni?! Minek karácsonyt ünnepelni? Minek erre rákészülni? Minek Istenre feltekinteni? Őrültség az egész. De sokan mondják ezt ma is! Ünneprontók mondják? Ők is. De leginkább a féltékeny, ideges ember mondja, aki szinte belebolondul, amikor azt […]

Olvasson tovább

Ádventi ige

A karácsonyi ünnep fölfalta adventet. Amikor először ezt a kristikus mondatot olvastam, meghökkentem. Ugyan, minek ez a fanyalgás? Ugyan, mi a baj a karácsonnyal? Mi az, hogy a karácsony megette az adventet? Az egész adventünk karácsonyra irányul, akkor teljesedik, akkor válik valóra. Igen. Mégis. Bogárdi Szabó István 2022. december 11. Textus: „Ekkor feleltek neki némelyek […]

Olvasson tovább

Milyen jó lenne, ha végre már lemenne az emberiség nyakáról ez a sok kártékony birodalom! Mégis, hogy van az, hogy ezek újra meg újra csak jönnek, egyik szívja a másik vérét, illetve a mi vérünket szívják, és mindig minden sikerül nekik. Sosem szenvednek kudarcot, csak alakot váltanak – agyag, acél, ezüst, arany, mind ugyanannak a […]

Olvasson tovább