Pál, Krisztus Jézus követője és hű szolgája, Isten által elhívott apostol a Budapesten található Budahegyvidéki Gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség, Istentől a mi Atyánktól és az ő egyszülött fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Hogy vagytok, drága testvéreim? Megvagytok e vészterhes időkben? Van bármi dolog, ami aggaszt titeket? Mert tudjátok ti is azt, drága testvéreim, hogy a mi Urunkhoz mindig tudtok fordulni!
Mindenekelőtt hálát adok az én mennyei Atyámnak, aki elhívott titeket, hogy éljetek örök életet. Hálát adunk Istennek, a mi Urunknak mindazért, amink van és ami lesz. Ezalatt a közösen eltöltött időt is értem és egymás társaságát meg amin együtt fogunk keresztül menni. Amikor ott vagyok, mindig jól érzem magam. Már amikor először voltam ott, mindenki kedves volt hozzám.
Nagyon érdekesek az istentiszteletek. Timóteus miután nálatok járt, nagyon jókat mesélt rólatok. Azt mondta, hogy sokszor szólítjátok meg az Urat imákban és énekekben, illetve hogy az ő törvényei szerint élitek az életeteket. Külön kiemelte, hogy megnyerték a tetszését a gyerekistentiszteletek. Nagyon példamutatónak gondolom, hogy már kiskorban is megismerkedhetnek a gyerekek Istennel. Hallom sok gyereket is fogadtok, ezzel is követve Krisztust, hisz ő is megmondta, hogy „engedjétek hozzám a gyerekeket, mert övék az Isten országa.” Foglalkoztok azzal is, testvéreim, hogy a gyerekek is megismerjék az Urat, ami miatt hálás vagyok nektek. Ne feledjétek, drága budahegyvidéki gyülekezet, hogy Isten igéjét mindig teljes szívetekből hirdessétek!
Örömmel hallom, hogy sok a közösségi program is, hisz Isten igéjét közösen kell megérteni. Lehetne több kinti hétvégés ottalvós program más konficsoportokkal. Mindig meglepődöm, mennyi munkát fektettek bele e gyülekezet fenntartásába Isten kegyelme által, és mekkora buzgósággal teszitek mindezt. Elcsodálkoztam, milyen nagy szívetek és lelketek van és mennyire áhítoztok az Úr irgalma után. Imádkozom, hogy hitetek ne roskadjon erőtök ne lankadjon. Szóval az Urat arra kérem, hogy tartson meg és segítsen titeket. Tőletek meg azt kérem, hogy továbbra is éljetek ilyen életet, ezzel példát mutatva mindenkinek! Én, Pál innen is imádkozom értetek.
Ezúton kérlek benneteket, erről a helyes útról semmiképpen se térjetek le, nehogy elvesszetek a nagyvilágban! Bizony mondom néktek, jónéhányszor, főleg elhívásom előtt, megpróbáltam elrejtőzni az Úristen elől, de ő mindig rámtalált és megvigasztalt, miképpen én is megvigasztallak titeket: bűnös voltodat tagadd meg az Isten előtt és esedezz kegyelméért. Ezúton tudtok újból közel kerülni az Atyához. De aggódom értetek, ne tegyétek ki magatokat sátáni kísértéseknek, és éljetek csakis az Atyaisten által.
Hirdetem nektek testvéreim az adakozást, Isten megáldja a jókedvű adakozókat. Így örüljetek Jézus Krisztusban.
Remélem jól vagytok, és alig várom, hogy újra találkozzunk! Legyetek mindannyian megáldva, drága testvéreim, Budahegyvidéki Református Gyülekezet! Adjunk hálát az Úrnak, hogy megírhattam ezt a levelet, és hogy ti meghallgathattátok! Imádkozzunk egymásért, a gyülekezetért és azért, hogy következő pénteken megint találkozhassunk!
Ezeket a szavakat én íom, Pál, Jézus szolgája. Az Úr Jézus kegyelme, az Atyaistennek szeretete és a Szentlélek megtartó közössége legyen és maradjon mindnyájatokkal, örökkön örökké. Ámen.

(Konfirmandusaink írásaiból összeszerkesztve)