„Nekem a táj volt nagy élmény… meg volt egy barátnőm, varázslatos volt h nekik milyen fontos volt a zászló és magyarság…
Évek óta nem voltam ott és nem is tartom a kapcsolatot… szóval fogalmam sincs h mi ott most a helyzet, mire lenne szükségük stb. Szerintem nagyrészt azok az idősek akik éltették és részt vettek ebben, már elhunytak vagy már nagyon idősek… Fiatalsággal nem volt kapcsolatunk.
Volt egy barátnőm, egy nem ott élő unoka, és most se ott él és nem is igazán tartjuk a kapcsolatot.
Anno szivesen fogadták a kapcsolatot, de azért akkor más volt: épp csak megnyilt a határ, ami után eufórikus évek következtek. Én egy kicsit soknak gondoltam magunkat, de én ezen általában túl aggódom magamat… Szóval igazából a helyieket kell megkérdezni. Valószinű teljesen más már a gyüli magja. Azért sok idő telt el, meg totál más kapcsolatra van már szükségük.”

„Mi az ifivel kb. 15 éve jártunk Küsmödön, egy nagyobb erdélyi kirándulás többnapos célpontjaként. Mielőtt mi ide kerültünk volna a gyülekezetbe, volt még több, gyülekezeti kirándulás is a rendszerváltás környékén Küsmödre. Van akiknek még megmaradtak személyes, családi kapcsolataik is néhány helybelivel. (Kérdés persze, hogy ma is élnek-e még ezek a kapcsolatok.)
Amikor mi jártunk Küsmödön, már akkor is egy elöregedő, kihaló székely gyülekezetről volt szó, nehéz volt személyes kapcsolatot kötni a kb. 70-80 éves korosztályba tartozó idősekkel. Nem nagyon voltak fiatalok a faluban. Azóta nyilvánvalóan nem változtak a demográfiai mutatók.
Ennek ellenére szép emlékeim vannak, nagyon kedves, szívélyes vendéglátóink voltak, a falu gyönyörű, táji környezetben fekszik és tényleg mindent megtapasztalhattunk az erdélyiek szívélyességéből.
Hogy most mire lehet szükségük? Ezt tőlük kellene megkérdezni.
Az utóbbi években eléggé formális volt a testvér gyülekezeti kapcsolat. Biztosan örülnének, ha újból megkeresnénk őket.”

Vizsolyban megismertük „Mézes” Gergőt, Bibliát nyomtattunk és együtt imádkoztunk a templomban az ottani gyülekezettel. Küsmödön máig őrzik azt a zászlót, amit a gyülekezetünk küldött a ’40-es években, és amit az előző rendszerben csak rejtegetve tudtak megtartani. Sepsiszentgyörgyön frissen alakult egy új gyülekezet, akik szeretnének a testvérgyülekezetünkké válni. A dordrechtiekkel összehangoltuk az istentiszteleti énekeinket, és a templomépítésünket is támogatták.

Eljött az ideje, hogy a presbitereinkkel átgondoljuk, hogyan frissíthetnénk fel ezeket a kapcsolatokat.

Csatlakozz te is a szervező csapathoz!