Dicsőné Judit

Miért éppen Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus nem metafizikai és etikai tanok szerzője vagy újra felfedezője, mint Buddha és Konfuciusz, nem egy benne megnyilatkozó Isten küldötte, mint Mohamed, nem a világ ura sokféle megtestesüléseinek egyike, akinek segítségével a maga isteni bölcsességét közli az emberiséggel, mint Krisna, hanem maga Isten, aki a világfolyamatban előidézte a nagy fordulatot, megvalósítja a világtörténet hamarosan bekövetkező befejeződését és a világ végérvényes megdicsőülését. „Eljön ítélni élőket és holtakat”.
Jézus Krisztus halálból való feltámadása Isten-voltának bizonyítéka, és az, hogy Jézus visszajött a halálból egyúttal igazolása annak, hogy a kereszthalála valóban a bűnök bocsánata, szabadítás a lelki halálból.
Jézus Krisztus nem azt jelenti, hogy egy Istentől különböző valósággal van dolgunk, nem a földi, vagy mennyei valóságok egyikével, hanem magával az élő Istennel, azzal a Teremtővel, Aki ugyanakkor teremtmény is. Jézus maga az Isten, Aki testben megjelenik a teremtmény világában. „Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem; de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában.” (Jn 10,37-38.)
Éppen azáltal, hogy Jézus Krisztus valóságos ember és valóságos Isten, pontosan ezen keresztül viszi bele a mi bukott (bűnös, minden rosszra hajlamos) emberi létünkbe a megváltó isteni erőt (Szentlelket) és értelmet (üdvösséget). Éppen azért, mert olyan Istenben hihetünk, Aki Jézusban emberré lett közöttünk, azért lehetséges az is, hogy mi, te meg én, másképpen élhessünk. Keresztyénül, krisztusi módon, úgy, mint akik naponként tapasztalják önmagukon, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. „Bizony mondom nektek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe! – és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, annak meg is adatik az.” (Mk 11,23). Ha engedjük, hogy Isten szava és Szentlelke hatást gyakoroljon az életünkre, akkor nincs olyan helyzet, amivel ne tudnánk megküzdeni.

Miért éppen Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus nem metafizikai és etikai tanok szerzője vagy újra felfedezője, mint Buddha és Konfuciusz. – Nem egy benne megnyilatkozó Isten küldötte, mint Mohamed. – Nem is a világ ura sokféle megtestesüléseinek egyike, akinek segítségével az a maga isteni bölcsességét közli az emberiséggel, mint Krisna. – Hanem maga Isten, aki a világtörténelemben folyamatban előidézte a nagy fordulatot, megvalósítja a világtörténetének hamarosan bekövetkező befejeződését és a világ végérvényes megdicsőülését. „Eljön ítélni élőket és holtakat”.
Jézus Krisztus halálból való feltámadása Isten-voltának bizonyítéka, és az, hogy Jézus visszajött a halálból, egyúttal igazolása annak, hogy a kereszthalála valóban a bűnök bocsánata, szabadítás a lelki halálból.
Jézus Krisztus nem azt jelenti, hogy egy Istentől különböző valósággal van dolgunk, nem a földi, vagy mennyei valóságok egyikével, hanem magával az élő Istennel, azzal a Teremtővel, Aki ugyanakkor teremtmény is > teremtménnyé lett. Jézus maga az Isten, Aki testben megjelenik a teremtmények világában: az Atya énbennem van, és én az Atyában.” (Jn 10,37-38.)
Éppen azáltal, hogy Jézus Krisztus valóságos ember és valóságos Isten, pontosan ezen keresztül viszi bele a mi bukott (bűnös, minden rosszra hajlamos) emberi létünkbe a megváltó isteni erőt (Szentlelket) és értelmet (üdvösséget). Éppen azért, mert olyan Istenben hihetünk, Aki Jézusban emberré lett közöttünk, azért lehetséges az is, hogy mi, te meg én, másképpen élhessünk. Keresztyénül, krisztusi módon, úgy, mint akik naponként tapasztalják önmagukon, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Ha engedjük, hogy Isten szava és Szentlelke hatást gyakoroljon az életünkre, akkor nincs olyan helyzet, amivel ne tudnánk megküzdeni.