Varga Péter

Református családban születtem 1955-ben és Mezőszilason, Fejér megyében konfirmáltam. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán szereztem meg vállalatszervező mérnöki diplomámat. 1979-ben kötöttem házasságot Szilágyi Erzsébettel, aki szintén református családban nőtt fel. A kerületbe történő költözésünket követően, 1982. óta vagyok a gyülekezet tagja és 1986. óta presbiterként szolgálok. Isten négy gyermekkel...

Olvasson tovább

Vozár Anna

Felnőtt fejjel és szívvel konfirmáltam férjemmel, Szűcs Tamással együtt a szentendrei gyülekezetben. Lányaink konfirmációra készülése, a szolgálatban való aktívabb részvétel igénye hozott minket a budahegyvidéki református gyülekezetbe 12 évvel ezelőtt. Családunk legifjabb tagjának, unokánknak a keresztelője is itt volt a templomunkban. Gyülekezeti tagként és pótpresbiterként a gyülekezetben vállalt szolgálataimban az...

Olvasson tovább

dr. Kósa László

Lelkészcsaládan születtem. 1960 óta élek Budapesten. Mindig gyülekezeti tag voltam. A budahegyvidéki a harmadik fővárosi gyülekezet, amelynek tagja vagyok. Hosszú ideig a templom közelében laktam. Negyedik alkalommal ért a megtiszteltetés, hogy budahegyvidéki presbiternek jelöltek.

Olvasson tovább

Ertl Péter

Életemet egészen a kezdetektől fogva meghatározza és áthatja a tánc. Az édesanyám vezette gyermek táncegyüttesből, ahol már kis iskolásként tanítottam is, egyenesen vezetett az út, az Állami Balett Intézet négy évenként induló néptánctagozatára (a Magyar Táncművészeti Főiskola elődje), ahol Nívódíjjal végeztem, és meghatározó élményeket szereztem a szakma szeretetéről, a színpadról,...

Olvasson tovább

Vincze Béla

Édesanyám református (gyülekezetünk tagja), édesapám katolikus volt, testvéreimmel mind a négyünket itt a budahegyvidéki református gyülekezetben kereszteltek, ide jártunk gyermekistentiszteletre. Később az egész család a pasaréti gyülekezetbe járt, én ott konfirmáltam. Itt kezdett hitem nyiladozni, melynek erősödését, ismételt megújulását azóta is fontosnak tartom. Közel húsz éve költöztem vissza a kerületbe,...

Olvasson tovább

dr. Matuz János

Református családban nőttem fel szülőhelyemen Szegeden, itt jutottam hitre 18 évesen az érettségi előtt. Budapestre az egyetem elvégzése után költöztem, ahol megismerkedtem feleségemmel, akivel idén ünnepeltük tíz éves házassági évfordulónkat. Három gyermekünk van, akik közül ketten a Baár-Madas Református Általános Iskola tanulói, a legkisebbik még óvodás. Mind a hárman aktív...

Olvasson tovább

Szűcs Tamás

Már a régi, a szentendrei gyülekezetünkben is tartottam gyermekistentiszteleteket. Ezt folytattam Budahegyvidéken is, kiegészítve gyerektábor szervezéssel és foglalkozásvezetéssel. Az idő haladtával azonban átadtam a stafétabotot a fiataloknak. Ha mostanában helyettesítőként megkérnek, még mindig nagy örömmel és lelkesedéssel segítek a gyerekmunkában. Amikor a mi gyermekeink kisebbek voltak, az istentiszteleteken többnyire a...

Olvasson tovább

Csapó Balázs

2001-ben jutottam hitre egy nagyon súlyos lelki, magánéleti és karrier-krízis legmélyén. Meggyőződéses ateistából elveszett keresővé váltam, majd egy pünkösdi zarándoklaton nagyon meghatározó találkozásom volt Istennel. A XII. kerületben nőttem fel, ezért a zarándoklatról hazatérve abba a templomba mentem el ahová hittanra jártam gyerekkoromban, hogy a megújulásomhoz segítséget és társakat találjak....

Olvasson tovább

dr. Puskás Lajos

Egy Hajdú-Bihar megyei faluban, Tetétlenen születtem. Édesapám lelkészként szolgált 1938-1958-ig. Az általános iskolát is itt végeztem. Családi kötelékem, neveltetésem alapul szolgált a Biblia megismerésére, református hitem kialakulására. Az általános iskola elvégzése után kézenfekvőnek tünt, hogy a debreceni Református Gimnáziumban tanuljak tovább. Dr. Bartha Tibor, akkor regnáló püspök ezt a lehetőséget...

Olvasson tovább

Csiszár Nóra

Boldog gyerekkorom volt vidéken. Láttam a gyönyörű teremtett világot, pedagógus, református szüleim szerettek: nem volt nehéz gyermeki hittel hinnem, hogy van Isten, aki szeret és mindig velem van. Huszonnyolc évesen veszítettem el ötven éves édesanyámat, miután hat évig volt rákbeteg. Mosolyogva, végig aktívan, Isten akaratában megnyugodva élt az utolsó percig....

Olvasson tovább