Nemrégiben történt. Egy ismerősöm hívott kétségbe esetten, hogy menjek már el hozzá, segítsek neki, nem is tudja, kihez forduljon! Kérdeztem, mi a baj? Azt mondta: leszakadt az ajtó. Elmentem megnézni: mit jelent az, hogy leszakadt az ajtó. Ez történt: az az egyszerű alkalmatosság, amit ajtónak nevezünk, két zsanéron lógott; ám az egyik zsanér kimozdult a […]

Continue reading

Jézus Krisztus önkéntes áldozata azt mondja – éppen amikor hallgat, éppen, amikor száját nem nyitja szóra, éppen, amikor nem kapcsolódik bele a világnak ebbe az őrült zajongásába, éppen amikor nem szól semmit a vádra! – azt mondja az Ő egyszeri és tökéletes áldozata, hogy csak az áldozatnak van értelme. dr. Szabó István 2018. március 30. […]

Continue reading

Ézsaiás

Mi azt gondoljuk, hogy Isten csak játszott velünk, csak elénk vetítette az igazi életet, de az elérhetetlen, nincs is olyan élet, Isten meghívott minket, de aztán elpárolgott az ígérete. Mindennapos élethelyzetünk ez nekünk, Jézus Krisztus követőinek: rátettem a tétet a hitre, engedelmeskedtem Istennek, meghallgattam a szavát, de nem jön, nem jön az áldás és a […]

Continue reading

Sokszor ezt, hogy legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is, mi a legnagyobb lemondással szoktuk mondani: hát akkor legyen…! Úgy se lehet másképp, hát akkor legyen meg az Isten akarata! Elvesztettem valamit, tönkre ment valaki, elvesztettem valakit, lezárult egy út, összeomlott valami, – legyen meg az Isten akarata. Micsoda véghetetlen […]

Continue reading

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Dr. Szabó István 2016. március 6. Lekció: Pál levele a filippibelieknek 2. rész 5-11. versek Imádkozzunk. Köszönjük, Urunk a boldog megtapasztalást, hogy bármikor bátran jöhetünk Hozzád, mert […]

Continue reading

A mi népünk élete, és az egész európai civilizáció története tele van rettenetes válóperekkel. Isten kíméljen meg mindenkit, bárkit, attól, hogy válóperbe kelljen keverednie. Ügyvéd ügyvédre, bíró bíróra, perlés a marmon-kannáért, a múlt felhánytorgatása, a sebek szagatása, a gyermekek elperlése, a vagyon megszerzése, a tartási díj kicsikarása, a láthatási engedély biztosítása, és sorolhatnám a többit… […]

Continue reading

A semmire pazaroltam erőimet. Mintha egy fordított teremtés menne végbe, mintha nem is lett volna teremtés –, mintha az őskáoszban állanánk. Mintha egy csillagászati fekete lyukba dobáltam volna bele a dolgokat, az erőmet, az életemet. Mintha az ember olyan lenne, akinek az Isten a legnagyobb vigasztalásokat, a legnagyobb megerősítéseket szórja, aki elé Isten odateríti az […]

Continue reading

Egyszerre mondja ki ezzel, hogy az Úr szolgája a megrepedt nádat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki. Mert éppenséggel ilyen az életünk. Nem megrepedt nádszál az, nem valami pislogó gyertyabél? Éppen csak vagyunk, de ahogy vagyunk, azzal már nem tudjuk a rendeltetésünket betölteni. A nádszál – egyiptomi nádról van szó – botként […]

Continue reading

Amikor a szegény népéről beszél, ezt a szegénységet nem a vagyoni helyzetre érti, hanem az elesettségre, nyomorúságra, és így fogalmazza meg: nincsen vigasztalása. Ennek a nyomorúságnak a legmélyebb állapota az, amikor már nem is remélünk vigasztalást. Ilyenkor az ember nem is akarja, hogy megvigasztalják, annyira megkeményíti magát. De lám, most a próféta a népéhez szól, […]

Continue reading

Tele volt mindenki a történelmi sikerek emlékével. Mondhatta volna, hogy minden a kezemben van és minden a szívemben van ahhoz, hogy jó és frappáns választ adjak. Mert mi bízunk az Úrban. De mi bízunk az Úrban! Azonban a hallgatás az a drámai helyzet, amikor az ember életében összetörnek a sémák. Általában nem szeretjük a sematikus […]

Continue reading